Átutaztam Ószakába. Két okból: egyrészt mert a gépem reggel indul, Kiotóból időben elérni rizikós (vagy nagyon drága) lett volna, illetve akartam itt is kószálni kicsit. Legutóbb megígértem magamnak, hogy itt fogok majd lakni: Bár reménykedtem, de se jaffa, se tok’ra semerre. Meg persze csillagkapu se. Nem ezzel fogok dicsekedni, de sikerült rossz hónapra foglalni (és végig volt valami rossz érzésem ezzel kapcsolatban, át is néztem…
A harmincadik nap
Felhősen indult, aztán esett kicsit, aztán felhősödött tovább, majd délután esett tovább. Lesz ami lesz alapon kinéztem Arasijamába, és igen, még egy hét nagyon jól jönne.
Pebblebee = crap
Szóval át akartam tenni az egyik trackert az új táskába. Hirtelen nem is emlékeztem, hogy hová rejtettem el, ezért gondoltam megcsipogtatom, és azonnal meglesz. Hát nem. Négyből egyszer sem sikerült. Gyanút fogtam, lássuk a többit: kettő ment elsőre, kettő sehogy se. Nem túl jó arány. Nagyon nem.
Ki kellett volna használni a tegnapot…
Ma:
A huszonkilencedik nap
Mostanában inkább relaxálással teltek a napok, nem nagyon volt miről beszámolni. Viszont ma elmentem egy bolhapiacra. Ami kb. olyan, mint otthon a rendes piac. Na, ennek a galériának a rendezése teljesen szétcsúszott, és most már értem, hogy miért volt gond a korábbiakkal is (dátum szerint van rendezve, de a dátum nem jön át az eredeti képből – pedig elvileg kéne -, és ezért hol így,…
A huszonnegyedik nap
Ma semmi nem történt.
A huszonkettedik nap
Mára nagyjából egy tervem volt, (megint) felvenni a bambuszliget hangját. Ez végül is sikerült, de mintha – 32 bit ide vagy oda – mégis sikerült volna túlvezérelni valamit. Pedig elvileg épp ez nem történhetne meg. És a hullámforma se nagyon pont olyan, mint amikor csapja valami a tetejét. Aztán lehet hogy az analóg részen megy valami telítésbe, mégse kellett volna ennyire felcsűrni. De ez a…
A huszonegyedik nap
Kitaláltam, hogy most már tényleg megnézem a Ginkakudzsit (銀閣寺). Van ugye a Kinkakudzsi (金閣寺), ami az Arany Pavilon, emez meg az ezüst. Valaki, talán B. G. mondta, hogy a Ginkakuzsi szebb látvány, én meg udvariasan pislogva hallgattam, de hát hogy lehetne szebb az ezüst az aranynál? Hát úgy. Valóban sokkal szebb, hangulatosabb, és annyira nagy tömeg nincs is, talán mert macerásabb oda jutni. Ja, de…
A huszadik nap éjjel
Jó. Késő délután. Délután. Öt után. Szóval nem bírtam nyugton maradni és mégis elindultam. Eleve akartam egy plusz táskát, amiben a harácsolt ruhákat haza tudom vinni. Őszinte meglepetésemre, az egyik legturistásabb helyen kaptam pontosan olyat, amilyet kerestem, abszolút korrekt áron. Innét a történet annyi, hogy elindultam hazafelé. De éhes lettem, szembe jött a 京都河原町ガーデン, szóval ott megálltam enni. Már egy ideje fájt a fogam a…
A huszadik nap
Így leírva elkapott a rémület… már húsz nap, és… sehol se vagyok. Bár igaz ami igaz, kb. az volt a terv, hogy lesz ami lesz, és ez eddig hibátlanul sikerült. Lévén hogy… csak… meg az időjárás is olyan, amilyen, itthon kuksoltam. Jó, eredménynek tekinthető, hogy szereztem lime-ot. Ami nem is lime, hanem szudacsi. Vagy szüdacsi. Vagy a kettő között valami. Mindegy. Eléggé hasonlít a lime-ra,…