Így leírva elkapott a rémület… már húsz nap, és… sehol se vagyok. Bár igaz ami igaz, kb. az volt a terv, hogy lesz ami lesz, és ez eddig hibátlanul sikerült.

A tegnapi és mai időjárás egy képben. Később majd esni is fog. Vagy nem.

Lévén hogy… csak… meg az időjárás is olyan, amilyen, itthon kuksoltam. Jó, eredménynek tekinthető, hogy szereztem lime-ot.

Ami nem is lime, hanem szudacsi. Vagy szüdacsi. Vagy a kettő között valami. Mindegy. Eléggé hasonlít a lime-ra, és nem tudom, hogy az enyhe gázolajaromát csak képzelem, vagy tényleg van neki.

Aztán, épp kávéztam a teraszon, amikor feltűnt, hogy milyen kellemes a csönd (szombat van, ugye).

Fel is szerelkeztem a technikával, de vagy csak képzeltem a csöndet, vagy tényleg akkor kezdett neki mindenki szöszölni.

Azóta már porszívózik is a szomszéd, aki egyébként köhögéssel múlatja az időt.

Aztán addig porszívózott, hogy mondtam magamban, én ezt is felveszem mostmár, mert miért ne.

Természetesen addigra meg abbahagyta, cserébe eleredt az eső…