Alakul az időjárás. Reggel kint nyolc, bent 16 fok volt. Szerencsére szép, napsütéses idő volt:

Olyan helyre mentem, ahová alapvetően egyáltalán nem akartam menni. De olyan szép idő volt, hogy elcsábultam.

Eredetileg az Uniqlo volt a cél, meg hogy lőjek egy finom kávét.

A finom kávé nem sikerült. Majd teszek még egy próbát, hátha csak véletlen volt (de kb. biztos, hogy nem az).

Az Uniqlo viszont remek, árulnak a méretemben olyan pólót, amilyet szeretnék: egyszínű, nem mintás, nincs rajta logó, fiszemfaszom reklám, miegyéb. Csak egyszerű póló. És, ami a legnehezebb, jó legyen az anyaga.

1500 jenért kaptam is, ha minden igaz, 1.5x-es áron ugyan, de online is megvehetem “bárhol” Európában. Szóval lehet hogy feltankolok ilyen ritka portékából…

Tegnap… ja, tegnap semmi nem történ, elmentem egy kirakodóvásárba, de az egyik olyan, mint a másik. És kifejezetten olyat kerestem, ahol vélhetően kevés a gajdzsin. Kevés is volt, de… talán épp ezért, mérsékelten volt érdekes az egész.

Jó, itt most épp sok gajdzsin van, de… mindegy

Aztán elindultam egy irányba, és addig mentem, míg meg nem untam. Aztán kiderült, hogy már Kitaódzsi magasságában járok (régen errefelé laktam). De addigra már annyira elegem volt a kutyagolásból, hogy inkább hazametróztam.

Ott, nagyon messze vannak az őzek. Innét nem látszik.

Ja, mint kiderült, megesik, hogy őzek kószálnak erre.

Soha észre nem veszem, ha egy bácsi nem vetődik ki az autóból és kezd lelkesen kattintgatni a telefonnal. Fel nem foghatom, hogy hogyan látta meg, hogy ott van(nak, mert több is volt). Hacsak úgy nem, hogy velem ellentétben, tudta, hogy ott kell figyelni.