Még mindig a legnehezebb feladat legalább hatig aludni. Ma se sikerült, és mivel már holnap is van, meg tudom mondani, hogy holnap se sikerült.
Sikerült viszont szemüveget venni. Illetve még készül, mert a lencse itt sincs kész azonnal. Tíz nap (vagy kevesebb) és kiderül.
Kiderült viszont, hogy ugyan a dioptria valamennyire stimmelt, de a szemtengelytávolság már nagyon nem. Ez meg valószínűleg annak köszönhető, hogy az előző keretre rátiportam, és hogy hamar legyen, az optikus egy közel olyan keretbe szabta át a lencséket. Szóval olyan volt, amilyen.
Folytatom a környék kávélelőhelyeinek felfedezését. A Bonbon Coffee igen apró hely, és egy végtelenül kedves néni készíti a kávékat. A kávé finom (mondhatni hibátlan, viszont ittam már olyat, ami közelebb áll az ízlésemhez, de ez nem a kávé vagy a néni hibája), bár a kappucsínóhoz a kávét egyfajta kotyogóssal csinálta (kb. mint a musa), és a tejhab se olyan volt, amilyenre én csinálom (ahogy én szeretem), de ez utóbbi még sehol se volt olyan jó.
Ellentéte, óriási nagy a Holly’s Cafe, nagy hodály, a kávé jó (tudnék belekötni, de csak erősen szubjektív dolgokba).
Viszont ott meg lehet nézni, hogy a profik hogyan csinálják a cold brew (van rá elfogadott magyar kifejezés?) kávét.