Jajj, ki is ment a fejemből, Arashiyamába érve megnéztem ezt a hamburgerest. Mondjuk ha előtte rendesen megnézem a térképen hogy mennyire is van messzire, akkor lehet hogy nem mentem volna, mert Arashiyama ezen részén – rajtam kívül – egy szem turista sem volt. Ami azért nagy szó. Igaz, ember se nagyon. (Mondjuk amúgy is, most valahogy örvendetesen kevés turista tipródott a környéken.)

Mert azért kellett ám sétálni egy keveset. Végül is megérte, ha nem lettem volna farkaséhes, akkor tényleg élvezettel fogyasztottam volna el a hamburgert, mert igen gondosan készítették el. A trükk lényege, hogy kihozzák a félkész majdnem kész ételt, részben hogy jól meg lehessen csodálni, meg hogy becsszó benne van minden, ami kell. Oké, a fotók hitványak, éhes voltam, enni akartam, nem termékfotózni. Szerencsére van pl. Instagram oldaluk.

Már csak össze kell ragasztani.

Mert amúgy van benne mindenféle, tényleg elég komolyan megépített valami. Nade hol a a sajt? Mert ez amúgy sajtburger. Ekkor jön a trükk, jön a kislány egy apró serpenyővel, amiben az olvasztott sajt türelmetlenkedik, és ezt a sajtot kecsesen rákapirgálja a húspogácsára.

Nagyon lestem, de meg tudta úgy csinálni, hogy a sajt ne  szaladjon túl. Jó étvágyat.

Nyilván nem feltétlen kell a nagy csiribú, és készre is csinálhatnák, de olyat mindenhol csinálnak, abban semmi érdekes nincs. És mivel eléggé kiesik a nagyvilágból, ezért elkél nekik a reklám.

Emeletes tányérokkal, salátával, jegesteával együtt 1680 yen az ára. (Átszámolva sok, meg amúgy is, ebből kétszer megebédelek. De úgy vélem megérte.)