Szóval igen, volt ma földrengés, méghozzá a számomra szokatlanul élénk földmozgás.

Már ébren voltam, amikor marha nagy zörgésbe kezdett minden. Kb. mint amikor elhúz a vonat a ház előtt, csak épp – mint arra hamar ráeszméltem – erre nem jár a vonat.

Marad a földrengés, amit alátámasztani látszott az is, hogy a zörgés után az épület is riszálni kezdte magát.

Na, ekkor kezdem gondolkozni, hogy oké, de most fussak, szaladjak, vagy mi legyen? Lévén hogy nincs hideg, eléggé hiányos öltözékben leledztem, és nem nagyon akaródzott így kivágtatni az épületből.

Amíg ezen töprengtem, véget is ért a csinnadratta. Ugyan később még volt pár pici mozgás, aminek legalább a felét behaluztam, de egyelőre semmi borzalom.

Az is igaz, hogy a rengések közepe jóval arrébb volt, és Ószaka sokkal jobban megérezte (amúgy épp most volt megint rengés), sok a sebesült, halott is akad.

Errefelé csak annyit láttam, hogy a nyílt pályán vesztegel egy vonat. Eddig nem tűnt fel hogy ott szokott volna héderelni, szóval ezt betudom a földrengésnek.

Amúgy ma arra készültem, hogy undok esős idő lesz. Ezzel szemben gyönyörű az idő, szépen süt a nap, felhős az ég, de csak annyira, hogy épp szép legyen. Sétáltam is egyet, elmentem a Yamashina állomásig1, mert ott bővebben akadnak boltok, és bevásároltam. Ha már ilyen vészes időket élünk, legalább a hűtőben legyen valami.

A fentiek alapján elnapolom az Ószakai kirándulást, amúgy is csak azért akartam menni, mert hogy szép idő van, nehogymár pont ilyenkor heverésszek itthon. De így is van elég bajuk, nem kell nekik még plusz egy gaijin is 😀

  1. Ez amúgy bő két kilométer, és egy megállónyi távolság. Otthon az Astoriáig 1.9 kilométer, és ezen a távon van négy buszmegálló. De az Astoria – Keleti táv is csak 1.9 kilométer, és az is két metrómegálló, és ki tudja hány buszmegálló. Szóval errefelé azért kell némi elszántság legyalogolni egy megállót, de spórolok vele 210 yent.