Pár napja már tényleg csak az üdülés megy. Voltam ugyan Hiroshimában, lesz is róla post majd, de alapvetően az alvás tölti ki a napjaimat. Elképesztő hogy mennyit tudok aludni, néha már kissé aggaszt is a dolog. De részben ezért is jöttem, ebben az évben sikerült ezt-azt összeszedni, amit jobb kialudni.

KIssé érthetetlen szobor, miért fenyegeti a hiányos öltözetű urat az oszlopon üldögélő bácsika?

Ja, a fenti szobor, Benkei és Ushiwaka balhéját ábrázolja. Hát, én Benkei sant mindig valami daliás embernek gondoltam, de itt inkább a Kungfu-pandára hajaz.1

Mára se terveztem nagyon mást, mint hogy ha éhes leszek, akkor elindulok valamerre, és lesz ami lesz. Nos, amíg Shinjukuban laktam vagy akár Asakusában, az efféle kirándulások hamarabb vezettek látványosságok, szokatlan események környékére. Itt azért kissé többet kell kutyagolni, egyrészt mert eleve a város szélén vagyok, másrészt meg hát na, Kiotó nem Tókió.

De így is találtam érdekes helyet, olyat, ami mellett eddig vagy háromszor mentem el.

Ez is egy templom, ám meglepően kihalt volt és szép, szellős, kellemesen sétálgatós. Épp szertartást kezdtek amikor odaértek, és ha nem lennék rettentően lusta (és persze ha nem fújna néha igen rosszindulatúan hideg szél), akkor visszamennék felvenni. Bár nem tudom hogy mennyire érdekes a kántálás. Bár előtte harangoztak, annak szép volt a hangja.

Miután sikereresen bevásároltam a füstölőkből (még szoknom kell hogy errefelé az van, hogy kinyitják a boltot, kirakják az árut, majd elmennek hátra, tévézni, vagy nem tudom mit szöszmötölni, ha valaki vásárolni akar, majd úgyis szól) el is indultam hazafelé.

Itt-ott még van ősz

Itt-ott még van ősz

Aztán gyorsan vissza is fordultam, mert eszembe jutott hogy hol láttam aranyos füstölőtartókat. Az már egy külön történet lenne, hogy az 1200 Yenes2 – azaz nem épp drága, sok cucc került ott bő hússzor annyiba – kis bigyót milyen szépen becsomagolták, iszonyat műgonddal mindhárom részét, sajnáltam kicsomagolni, de muszáj volt.

Ja igen, hazafelé úgy látszik hogy valami fazekaskörnyéken lehettem, mert több kis műhely árulta a tényleg szép termékeit. Némelyik mégpedig úgy, hogy becsületkasszás alapon. Azért, biztos ami biztos, ezekből (is) kivettem a GPS koordinátákat.

Kiotói alkony

Kiotói alkony

  1. Eredetileg még olyan terveim is voltak, hogy a képekhez megkeresem – ehhez hasonlóan – hogy mit is ábrázol, de erre általában nincs energiám
  2. Ami ugye 1296 áfával, de én 10200 Yent fizettem, hogy jó fej legyek, és ezzel okoztam némi meglepetést a néninek.