Gondoltam kihasználom a szép időt, és elmegyek Narába, haverkodni az őzekkel. Mindjárt indulásnál szembesültem az első tévedésemmel, miszerint hogy már kiismerem magamat az oszakai főpályaudvaron. Hát, nem.

Kajabár

A második tévedés akkor jött, amikor azt hittem hogy már Narát is ismerem, és nem találok több érdekességet.

Itt még például sose jártam

Érdekesség, hogy be tudtam menni oda, ahol a múltkor eltűnt a lányka.


A gömbpanorámákra nem vagyok büszke, de hátha lesz majd jobb is.

500¥ befizetése után lehet megtekinteni a templom többi részét, ám ezt a múltkor két okból is kihagytam. Az egyik ok az az volt, hogy épp szertartás zajlott, és ezért nem engedték be a magamfajta bámészokat, a másik meg az, hogy az 500 Yen az a worship tour (ha jól emlékszem) ára, és nekem eszem ágában se volt worsippelni. De úgy láttam hogy kb. a fele látogatóközönség szimplán fotózni megy be, úgyhogy ezen felbátorodva nekivágtam a túrának.

Ez is olyan, hogy apró helyen, de nagyon sok dolgot tudtak elrendezni.

Nagyon menő a világító lámpásos szoba, de ott fotózni elég türelemjáték, mert állandóan nyitogatják a bejáratot fedő lepedőt. Az alkonyatot meg nem akartam megvárni.

Nara alighanem tartogat még egy-két meglepetést, de majd legközelebb.

Nara” bejegyzéshez ozzászólás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.