Elkeztdem gyűjtögetni azokat, akik – szerintem – úgy általában nem valók emberek közé. Az első mindjárt egy eleinte szimpatikus lányka…


A második pedig egy kedves fiatalember, aki a társadalmi konvenciókra fittyet hányva hallgatja a muzsikát. És persze épp véletlenül most van valaki, akinek sürgős telefonos segítséget kell nyújtania.


Igazság szerint arra a helyzetre várok – ami nem is olyan rég már megesett meg velem -, hogy állva a buszon, körülöttem hárman telefonálnak, és szórják az életüket mások fülébe. Persze amikor épp készülök hogy na, most aztán tele lesz tahókkal a busz (vagy bármi), akkor persze egy se kerül elő.

A kedves utastársak…” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Jóhát viszonylag messze volt a lányka. A másodiknál meg igazság szerint a telefonáló tyúkot akkor nem is hallottam, a szittyegős-fejhallgatós suttyó miatt indítottam felvételt.

  2. Az kicsit cinkes lenne ha parabolamikrofonnal járnám a BKV-t 😀 Meg nem is az a cél hogy kihallgassak bárkit is, csak hogy lám, más is utazik azon a nyomorult járművön…

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.