Fotózás. A perspektíva egyetlenegy dologtól függ, mégpedig a téma és a fényképezőgép távolságától. Pont. Semmi, de semmi mástól.

Ezt persze sokan vitatják, általában valami ilyesmire hivatkozva: „A nagylátószögű objektív gyújtótávolsága mindig jóval rövidebb mint a képátló, képalkotására az jellemző, hogy a perspektivikus hatást fokozza.” [zotpressInText item=”{X8AC4JC6,117}”] Nyilván azért, mert így látszanak a közeli elemek. Ha csak a távoliak látszódnának, nem állna meg ez az állítás.

De ha „a sevcsikben” csak egyet tovább lapoznak, máris két dolgot vehetnek észre. Egyrészt hogy pontosan azt a képet rakták be a szerzők amit én még lusta voltam megcsinálni (és macera is megfelelő helyet találni), másrészt ahol állandó a tárgytávolság, ott állandó a perspektíva (ugyanaz a kép, csak máshol van körberajzolva könyörgöm), viszont ahol a perspektíva változását szemléltetik, oda bizony ki is van írva, hogy „tárgytávolság változása esetén”.

Sokat tovább lapozva újra előkerül a téma: „Bármilyen gyújtótávolságú objektívvel készítünk felvételt ugyanarról a helyről, a párhuzamos vonalak összetartása és az előtér, valamint a háttér tárgyainak aránya nem változik, csak a kicsinyedés mértéke különböző. A rövid gyújtótávolsággal készített képet a hosszabb gyújtótávolságnak megfelelő nagyobb méretre nagyítva, a két kép pontosan fedné egymást.” [zotpressInText item=”{X8AC4JC6,262}”]

De volt aki sokkal egyszerűbben fogalmazott: „Világosan megfogalmazva a kérdést: a távlati hatást csak a felvétel helye határozza ugyan meg, a felvételezési hely megválasztását viszont az objektív gyújtótávolsága szabja meg.” [zotpressInText item=”{G5ADPTWW,31}”]

Természetesen ezt más fotósok is tudták: „(B) I returned another day and, from greater distance than A, I used a 19-inch lens to make this photograph. … (C) I then made this image from about the same distance as B, using a 10-inch lens ob the platform if my car. Note that cropping to show only the clock tower gives the same perspective as in B.”

„Since convergence is governed by camera position we can alter this effect at will by moving the camera laterally … Thus to repeat, perspective is a function of camera-to-subject distance.”
[zotpressInText item=”{9TH7CDJF,98}”]

A kortársak szerint: „Perspective depends only on your position. It has nothing to do with your lens. Shorter or longer lenses don’t change perspective, they just make framing tighter or looser.”[zotpressInText item=”{N49FI6NR}”]

Ez akkor elég egyszerű volt. Vagy mégsem? „A perspektíva nem csak a vonalak összefutását jellemzi, hanem az Értelmező Szótár szerint a térbeliségnek geometriai módszerekkel való éreztetése a képen. Így még azt sem állíthatjuk, hogy az azonos nézőpontból, de különböző gyútótálvolságú objektívekkel felvett képek perspektívája azonos lenne, más léptékben és eltérő kivágásban érzékeltetik a teret.” [zotpressInText item=”{4V883I76,347}”]

tv-vs-realityOtt van a kutya elásva, hogy a képen szereplő tárgyak perspektívája nem változik attól, hogy más-más képkivágást választunk. Változik persze a kép jellege, perspektívája, akár a jelentése is, de csak azért, mert a képen szereplő részek távol vannak. Hiszen ha a távoli részletet kivágjuk, ugyanazt a képet kapjuk, mintha teleobjektívvel fotóztunk volna1. Tehát nem, nem az objektívtől függ. (Visszautalnék Sevcsik bácsi első példájára, ahol ugyanaz a fotó van máshol körbevágva – az ollótól nem rendeződnek át az ezüstszemcsék, és az objektív se cserélődik ki.)

A millió helyen megtalálható fotósuli anyag is ezt írja: „A perspektívahatás valójában a fényképezőgép és a téma távolságától függ.”[zotpressInText item=”{SMWDTC3P}”]

Lehet vitatkozni, hogy a nagylátószögű objektív képéből lehet telét csinálni, de fordítva nem (azaz mégiscsak az objektívtől függ). Persze ez sem igaz, több képből összerakott panorámaképeken pontosan olyan perspektivikus torzítás figyelhető meg, mintha a képet egy nagylátóval készítették volna el. Ez remekül látszik az alábbi képen, a zebrák vonalain.

Shibuya crossing stitched panorama, (C) Ivan Mlinaric

Shibuya crossing stitched panorama, (C)
Ivan Mlinaric

Megfordítva a dolgot, ha az objektívtől függ, akkor nyilván meg lehet mondani egy képről, hogy milyen gyújtótávoságú objektívvel készült. Sose hittem volna hogy ennek a szar képnek egyszer még hasznát veszem:

DSCN6566_stitch-1Tessék megmondani hogy hány miliméteres objektívvel készült!2 Nem, nem annyi. Na és azt, hogy milyen messze van a Margit híd? Jó, nyilván az se annyi, de valószínűleg senki nem téved nagyságrendileg.

Másik játék, a két kép közül melyik készült telével és melyik nagylátószögű objektívvel? Igen, itt már komolyabban csaltam… lehet hogy mindkettő tele. Vagy mindkettő nagylátó. Vagy fele-fele, mondjuk 55mm. Melyik? Igen, a képeken direkt rontottam/javítottam, ám semmi geometriai hibát nem vettem ki vagy tettem rá. Még ferdének is úgy ferde ahogy anno sikerült.

FeleTeleIgen, van benne exif, tessék nézegetni bátran, de vajon melyik képhez tartozik? És nem is írtam át egy-két értéket? Hihi… És nem ér megkeresni az eredetiket, bár ha arra van szükség, akkor az már eleve bizonyítja amit írok.

Bele lehetne keverni a dologba a torzított perspektívákat amik tilt-shift objektívekkel készülnek, de nem sok értelme van alapvetően ugyanarról van szó, csupán másképp jelentkezik ugyanaz a hatás.

Viszont van egy fontos dolog. Mindennek a sok okosságnak a gyakorlatban különösebben nincs jelentősége, elméleti szőrszálhasogatás, leginkább csak vitaalapnak jó.

[zotpressInTextBib style=”vancouver” sort=”ASC”]

  1. Igen, nyilván a felbontása kisebb lesz.
  2. Igen, nyilván lehet sejteni a cselt, persze, csaltam.

Beszéljünk a perspektíváról!” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Majd jönnek a 1,5-szeres fókuszszorzóval is, ne aggódj! Nekem speciel ez a kedvencem. Amikor meg visszakérdezek, hogy akkor ugye nyit egy rekeszt a méréshez képest, akkor nem érti.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.