Szóval az úgy volt, hogy pár hónapja meghirdettek egy reptérlátogatást. Már egy ideje szemezgettem az ilyesmivel, de mivel amúgy is járok eleget reptereken, mindig elmaradt. De most győzött a kíváncsiság, és végül jelentkeztem is.

Eszeveszett elvárásaim nem voltak, inkább amolyan lesz ami lesz terv volt. Mivel az időjárás is olyan volt amilyen, ezért a fotózáshoz se fűztem nagy reményeket. Komoly fényképezőgépet vittem, elsősorban azért, hogy kipróbáljam, hogy mit tud az új masina ilyen körülmények között.

Nos, csináltam egy csomó bénítóan hitvány képet. Nagyon megszoktam hogy a „gagyi” kompakt milyen kis helyen elfér, milyen közelre tud fókuszálni, így gyakorlatilag képtelen voltam vállalható képeket csinálni a gépek belsejéről.

 

Sikerült viszont erről:

Quatar Airlines - Airbus A320-232(CJ)(WL) Prestige

Quatar Airlines – Airbus A320-232 Prestige

Állítólag valami ritkán látható masina. Mindenesetre épp akkor sütött ki a nap kb. öt percre, így valamennyivel kevésbé hitvány lett a fotó mint a többi.

De voltak kevésbé egzotikus madarak is:

Wizzair - Airbus A320-232

Wizzair – Airbus A320-232

És állati nagyok is:

Emirates - Boeing 777-31H

Emirates – Boeing 777-31H

Innét nem látszik, de tényleg nagy. Egy 777-300-as, azaz hatvan méter a szárnyak fesztávja. Ez így sokat nem mond, látni kell.

Hasonlóak a többi számok. Millió liter, tonna, stb., stb. Csupa olyan szám, amit az ember amúgy tud, csak nem sejt.

A túra amúgy ambivalens érzéseket hagyott maga után. Mivel védett területre is beengedtek minket, át kellett esni a reptéri ellenőrzésen. A csoport 80%-a besípolt a kapunál, annak ellenére, hogy tizenhatszor elmondták, hogy mi ne legyen az emberen. Ennek ellenére volt akinek a zsebében maradt a telefon. De a vezetőnk azzal nyugtatott minket, hogy ő úgy hallotta hogy egy csomó riasztás csak véletlenszerűen ugrott be, az éberség fenntartása miatt. Bárhogy is, de legalább bejutottunk.

Lehetett repcsiket fotózni, a kifutó fényeit csodálni (tényleg jól néz ki). Megnéztük a tűzoltóbázist, ami annyira nem látványos, bár tény hogy érdekes, de leginkább  számok, tények miatt. És persze igen, nekem igen csekély az affinitásom az ilyesmik iránt.

Összességében nem bántam meg, a három (de inkább négy) óra igen hamar elhussant. Meglepett, hogy milyen sok lányka topogott a látogatók között, szemlátomást tényleg érdeklődve. Illetve hogy a reptéri népek úgy alapvetően jó arcok, örültek a látogatónak, integettek, nem dobálták annyira a bőröndöket, ilyesmik. Még az is kellemes meglepetés volt, hogy van Spar a reptéren, hasznos ám, ha túl korán ér ki az ember, és jobb híján enni vagy inni akar.

Külön hasznos volt, hogy most már ki tudok menni BKV-val is a reptérre. Oké, eddig is ki tudtam volna menni, de jobb szeretek úgy menni, hogy csinálok előtte egy főpróbát, de az ember csak úgy nem megy ki a reptérre meg vissza, hogy lássa, milyen az.

BUD” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Oksa 🙂 Egy szebb időjárás (esetleg éjszaka) mindenképpen jól jönne 😀

  2. Mogadishui reptérre nincs látogatás? Meg lehetne nézni a bombaszállítást….

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.