Újabb nap

Most kezd kijönni rajtam az időeltolódás. Reggel elmentem kajálni, aztán átaludtam a napot. Ezzel nekem amúgy nincs gondom 😀

Breakfeast

Breakfeast

A reggeli a már ismerős helyen, a nyomogatós kajáldában volt. Most csináltam fotót is arról, hogy mit lehet kapni 500 yenért. Nos, nem túl sok, ám ezzel azért ki lehet húzni ebédig. Ez amúgy a kilences számú menü, currys rizs (a curry kellemesen csípős) és soba ramen, egy darabka halucival.

A kanál a currys rizshez jár.

A reggeli után annyira fáradt/nyűgös/zavarodott voltam, hogy inkább hazajöttem és nekiálltam ismerkedni a fényképezőgéppel. Még nem adtam fel, hogy van benne hasznos funkció. Nos, egyelőre a HDR-t próbálgattam, mert az majd elvileg jól jöhet erős napsütésben, de így, napsütés híján, elég lehangoló eredményeket tolt:

De ez nem igazán a kamera hibája.

A lehangoltságtól még inkább kétségbeestem és bedőltem az ágyikóba. Nagyjából így is maradtam estig. Miután némiképp magamhoz tértem (nagyon fura érzés, hogy az ember belső órája egész mást mutat mint a kinti világ), úgy éreztem, hogy újfent enni kéne, illetve lassan szükség lesz még egy USB kábelre, így jó lenne elvonszolni magamat a Yodobashi-hoz (ami az itteni Mediamarkt). Közben meg majd jól csinálok éjszakai képeket.

A beépített “éjszakai látkép” funckió egész kellemes képet adott, bár csak annyit variál, hogy nem erőlteti az AF segédfényt, és több képből varázsol egyet (HDR? Zajcsökkentés?), de az legalább egész jó. További tesztek később, amikor majd nem fogok annyira fázni. Viszont ezek a képek nagyon keveset adnak vissza a környék hangulatából. Próbáltam azt elkapni, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a lakóövezet és a marha magas irodaépületek csoportja. Ezen is sokat kell még dolgozni…

Ramennnn

Ramennnn

Ja igen, gonosz idő van, fúj a szél, és nem vettem fel a garbót, mert akkor meg fedett helyen halok meg. Így csak fáztam a szélben. Mivel már igencsak fáztam, így elsőnek a kajáldát céloztam meg, olyat kerestem, amelyiknek van nyomogatós étlapja. Sajnos türelmetlenségemben szétrontottam mielőtt lefotóztam volna, de a lényeg kb. látszik. Később majd lesz rendes fotó meg minden. A zavaros lé finom amúgy, csak az az algalap ne lenne, rém hálás lennék ha valaki elárulná hogy mit kell mondani (vagy mit kell nyomni), hogy ilyet én ne kapjak.

Viszont kaptam egy ilyet:

Dunno...

Dunno…

Remélem valami kedvezmény, és nem azt jelenti, hogy soha többé nem mehetek oda. Sajnos a google se nagyon tudta lefordítani, bár elvileg van olyan app, ami legalább ötletet tud adni, hogy mi micsoda.

Ezek után már viszonylag békésen nézelődtem egy kicsit a Yodobashiban, ami igen veszélyes elfoglaltság, még úgy is, hogy szándékosan alig vittem magammal pénzt, mert pl. ilyen dolgokat találtam:

Cute little bluetooth speaker

Cute little bluetooth speaker

Csak 8,500 Yen, és még csak egy hasonló van otthon 😀

You may also like...

3 Responses

  1. A lakóövezet se az igazi…

  2. Igen, bár attól függ. A lakóterületen (mi a jó szó a residental area-ra?) virágillatt, beljebb meg szójaszósz illat van kisebb utcácskákban. A halpiacról nem is beszélve 😀

  3. Jaj, ez tök jó, eszembe juttatott egy csomó mindent. Nekem izlettek az ottani kaják, főleg a levesek. És a mellékutcákon olyan jellegzetes “Tókio” szag van. A Shinjuku meg külön egy érdekes rész. Érezd jó magad !