Folytatódik a bolyongás, eü.

Tehát akkor megvan az MR lelet, amivel el is kocogtam a kezelőorvoshoz. Már csak azért, mert Ő volt az, akihez amúgy is menni kellett, azaz hamar eljutottam. Azonnal mondta is, hogy menjek vissza az ortopéd szakorvoshoz, mert további laborvizsgálatra lehet szükség.

Felvetettem, hogy amúgy is megyek a háziorvoshoz, hátha Ő is tud adni laborbeutalót, mert az ortopédiára várhatóan kb. két hét múlva lesz időpont. Mindez tegnap történt, fel is hívtam a háziorvost (az ortopédia szerdán nem rendel), de csak mára volt időpont a háziorvoshoz. Semmi gond, a reggel kilenc remek időpont (az, hogy emiatt elfelejtettem a gyógytornát már az én hülyeségem és mellékszál).

A félelmet akkor kezdtem érezni, amikor láttam, hogy helyettesítő orvos van. Hát, a félelem nem volt alaptalan. A házorvosom amikor megérkezem nem is kérdez tőlem addig semmit, amíg végig nem bogarássza az utolsó egy-két bejegyzést, hogy miért is voltam nála utoljára és hova, kihez küldött, mit írt fel. A helyettesítő doktornéni nem nagyon olvashatta ezeket el, mert kissé össze-vissza kérdezgetett, keverte a cukros labort a térdessel (amiben az az érdekes, hogy szerinte olyat ki sem adhat, mármint térdeset), illetve még Ő kérdezte, hogy akkor nekem most kell beutaló vagy nem. Merthát tulajdonképpen épp ezért mentem el a háziorvoshoz, mert szerintem nem kell, de ki tudja, és jobb ha látja az összes leletemet, mégiscsak a háziorvosom.

Most, hogy helyettesítő orvos volt, most láttam igazán, hogy milyen jó az eredeti háziorvos. Ahogy néztem, az asszisztensnek is volt/van egy véleménye, de természetesen azt diszkréten megtartotta magának. A történet vége az lett, hogy ellentétben a korábbi alkalmakkal, okosabb nem lettem, többet nem tudtam meg mint eddig, csak elbuktam a gyógytornát.

Délután – mert csak akkor van rendelés – kérek időpontot az ortopédiára.

You may also like...