Egy jobb watermarker

mintamintaA probléma ott kezdődött, hogy olyan képek kerültek ki, amiket csak azért mutogattam meg a modelleknek, hogy lássák, mihez fog majd hasonlítani a végleges eredmény. Ezek ugye általában félig se kész képek, tele hibával, amik vagy javíthatók, vagy nem, és így nem szerencsés, ha ezek jelennek meg valahol – még ha az illető modellnek esetleg meg is felelnek ezek a képek. Ezért egy ideje rászoktam arra, hogy ezekre a képekre ráírom hogy ‘minta’, így egyrészt nem nagyon lesz kedvük kitenni, másrészt ha meg mégis, akkor egyértelmű, hogy még csak amolyan próbaképekről van szó.

Igenám, de ezt sok száz kép esetén kézzel nem érdemes csinálni, mindenképp automatizálni kell. Szerencsére az AfterShot (régebben Bibble) tud számos hasznos dolgot, amiből ehhez nekem kettő kellett. Az egyik a batch lehetőség, amikor a képeket egy batch-be dobva a batch saját beállításait figyelembe véve készíti el a végleges fotókat, a másik pedig az, hogy minden batch-hez hozzá lehet rendelni egy külső élesítő programot. Ez a programot én nem élesítésre, hanem a megfelelő watermark elkészítésére használom. A program a jelen esetben egy bash script:

A működés nagy vonalakban:

  1. Elvégez pár ellenőrzést, és ha még nincs, akkor legyártja a vízjelezéshez szükséges képeket. Mivel ez időigényes, ezért ezeket egy cache-ben tárolja, hogy ne kelljen minden futáshoz újból elkészíteni.
  2. Jobb híján a kép szélességét veszi alapul, hogy mekkora legyen a watermark.
  3. Elkészíti a feliratot és vetett árnyékot gyárt (-shade).
  4. Mivel a -shade az mindenképp greyscale lesz, ezért ez így még nem remek, a háttérszürkét (1,1 pixel) kicseréli átlátszóra, valahány százalékos (itt épp 10) tűréssel.
  5. Ezt eddig jó nagy képen csinálta, hogy szép legyen (illetve hogy egész nagy képeket is lehessen vízjelezni), ezért lekicsinyíti a kívánt méretre.
  6. Rávasalja az eredeti képre, és ha minden remek, akkor a forrást felülírja a vízjelezett végeredménnyel (az mv a leggyorsabb ebben az esetben, mert egy fájlrendszeren van a cél és a forrás is).

Ez a megoldás alkalmas sok-sok kép viszonylag nem nagyon zavaró megjelöléséhez. Egy-egy képet persze kézzel érdemes módosítani, már csak azért is, mert a fenti példa a túlnyomórészt világos (high-key) képek esetén kicsit túlságosan hangsúlyos.

You may also like...