Dél van

Még csak dél van, de máris sok minden történt.

Először is, legalább egy dolgot jól tettem, azt, hogy ismerős környékre költöztem. Emlékeztem, hogy van egy információs központ, ahol beszélnek angolul, oda elsétáltam, de ők csak 10-kor nyitnak ki. Én persze már hajnalban fent voltam, az össze-vissza alvás miatt most se tudom, hogy mi van, de most épp szundítani van kedvem, ami egyébként is délben szokott lenni… na mindegy.

Szóval elmentem az információs központba, hogy szerezzek egy térképet, meg hogy megkérjem őket, hogy beszéljenek a csomagomat kiszállító céggel, hogy légyszi-légyszi, mi van a csomagommal, mit tegyek, hogy megkapjam. A néni nagyon rendes volt, felhívta őket, és a vége az lett, hogy majd felhív a szállító cég, ha találnak olyat, aki beszél angolul. Úgyhogy csomagom még mindig nincs.

Viszont mivel eleve arra számítottam, hogy nem azonnal, hanem pl. két nap késéssel fogom megkapni, ezért szerencsére majdnem minden fontos nálam van, ami meg nincs, azt be tudom szerezni. 10 perce vettem egy pár papucsot, 105 yenért (kb.220 forint). Igaz, nem is ér többet, illetve nem mondhatnám, hogy illik a lábamra, de legalább van. Elmentem Akihabarába is, mert én balga, a "rendes" csomagomba tettem az európai-japán átalakítót. Nos, nem túl meglepő módon, ilyen holmit hamarabb találtam mint törölközőt. Még azt a bazárost is megleltem, ahol az előzőeket vettem. Most már tudom tölteni a cuccaimat.

Egyelőre ennyi, mindjárt másolok fel fotókat.

You may also like...