A ryokan

Mivel szándékomban áll legalább egy éjszakát eltölteni egy hagyományos japáni szálláson, amit „ryokan”-nak neveznek, és tudva, hogy egy ilyen helyen az európai szokásoktól jelentősen eltérő módi él, ezért kissé utánaolvastam, hogy milyen is egy ilyen ryokan.
Az alábbiakat így gyűjtöttem össze, több helyről, elvileg így működik egy ryokan. Gyakorlatilag majd kiderül.

Az árak rettentően szórnak, a 7000-től a 70,000 yenig terjednek. Szerintem én nem a 70,000 yenes helyeket fogom keresni 😀

Jellemzően két féle hely van, az egyik helyen megengedik, hogy
cipőben mászkáljon az ember (ez szerintem ritka egy hagyományos ryokan
esetében), a másik helyen viszont mindjárt a bejáratnál egy papucsot
kap az ember (erre a célra, a lábbeli lecserélésre egy külön kis
helyiség szolgál, ami kb. egy nagyobb szekrény méretű, és nagyjából
megfelel az európai előszobának). Fontos tudni, hogy külön papucs
tartozik az illemhelyekhez is, amiket csak az illemhelyen belül szabad
hordani. A szobákon belül viszont zokniban vagy mezitláb illendő
nyargalni.

A ryokanba érkezéskor az okami fogad, Ő a ryokan vezetője. Nőként
említik, általában a tulajdonos felesége, esetleg maga a tulajdonos. Az
okami mellett a nakai-san is várja a vendéget, ő az, aki a szobáért
felel, azaz a tulajdonképpeni szobalány, aki elvezet a szobához.
A hagyományos, tatamis szobát washitsu-nak nevezik. A berendezése
jobbára egy alacsony asztalból (zataku), ami mellett a lábatlan
„székek” – zaisu – „állnak”.

A nakai-san megmutatja a szobát, és egyeztet az étkezés időpontjáról
és mikéntjéről (hagyományos konyha, vagy európaibb). Éppígy
közreműködik az étel elfogyasztásakor is, felszolgálja az ételt és
segítséget, magyarázatot adhat, ha szükség van rá.

Minden fogadó büszke a konyhájára. Én leginkább ettől tartok, hogy
igazi különlegességeket fogok kapni, olyanokat, amik élvezetére én
méltatlan vagyok.
A szállodán belüli tartózkodáshoz minden vendég kap egy házikabátot,
yukatát. Ebben lehet lézengeni ide-oda, pl. amikor fürdeni megy az
ember.

A japáni fürdő is merőben más rendszer szerint működik mint az
európai. Először is, mielőtt a forró vízbe merülne a vendég, jó
alaposan lefürdik szappannal, ahogy kell. Miután már tiszta, mászhat be
a kádba, mert azt a vizet többen is használják. Az országban amúgy
számtalan helyen vannak többé-kevésbé nyilvános fürdők, maguk a fogadók
is olyan helyekre települnek, ahol van természetes hőforrás (onsen), és
a japániak lelkesen használják is ezeket a fürdőket. Mindenesetre aki
nem bírja a forró vizet, az ne menjen ilyen helyekre.

icsit zavaros nekem, hogy a szoba miként és mikor alakul át
hálószobává. Az biztos, hogy a nakai-san feladata, hogy a futont
kiterítse a vendég számára. Mivel nem mindenki bír futonon aludni,
ezért némely ryokan európai(bb) ágyakat is tart, hogy legyen hová
ledögleni.

 Hát… majd meglátjuk.

Források:

https://www.ryokan.or.jp/index_en.html

https://www.nihonsun.com/2009/06/03/ryokan-traditional-japanese-accommodations/

https://www.japaneseguesthouses.com/about/ryokan/customs.htm

https://www.youtube.com/watch?v=gf9Gum9Bc8k

You may also like...