Kontraszt

Az igazi különbség akkor látszott meg a két ország, vagy inkább város, Budapest és Tokió között, amikor vissztatértem ide.
Elsőnek az tűnt fel, hogy a levegő milyen koszos és büdös. A japánok jó része – szemre 10%-a – maszkot visel, a környezetszennyezés miatt. Egy szippantás a pesti levegőből kb. felérhet egy éves tokiói szmogkúrával.
A második sokk akkor ért, amikor a metrókocsi befutott a sötét, enyhén szocreál stílusú és felszereltségű állomásra. A szerelvény mocskos, rozsdás és zajos volt, belül sejtelmes félhomályban tolongtak az emberek. Kapaszkodó elvétve.
A harmadik sokk akkor ért (illetve most ért), amikor megbizonyosodtam arról, hogy a csomagom egy része, konkrétan egy duty free-s zacsi, amiben az amszterdami repülőtéren vásárol apróságok voltak egyszerűen eltűnt azalatt a 10-15 perc alatt amíg a reptéren voltunk. Fotó bizonyítja, hogy akkor, amikor kijöttem a tranzitból, akkor még ott lóg a kezemben, de senkinél se volt már, amikor a reptér forgóajtaján kiléptünk. Mivel nem "saját", hanem vásárolt holmiról volt szó, nem is nagyon tűnt fel, hogy nincs nálam, csak most, másnap rekonstruáltuk az eseményeket, hogy akkor, amikor ki-ki kiválasztotta, hogy mit vigyen, akkor már sehol se volt a sárga zacskó. Az alatt a kb. 10 perc alatt tűnt el, amíg a reptéri váróban voltunk.

Welcome home.


A történethez tartozik amúgy, hogy valószínűleg senki sem lopta el. Ugyanis amikor mindenki kiválasztotta, hogy melyik csomagot viszi a kocsihoz, a sárga zacskó egyszerűen ottmaradt a polcon, senki sem vette észre, én sem. Az igazságot már sose fogjuk megtudni, az lopásos verzió hatásosabb, az ottfelejtős meg kellemetlenebb… ez van.

You may also like...